Intézménymutató:
Bethesda Gyermekotthon es Szorvanyiskola Kozpont (Zsobok)
1996. május 4.
Az 1989-es fordulat óta hagyománnyá vált, hogy a kalotaszegi Riszeg-tetőn a gyermekek népdalversenyt rendeznek. Idén máj. 4-én tartották a népünnepélyt. A környező falvakból sokan eljöttek. Az összejövetelen átadták a jelképes értékű Pro Kalotaszeg-díjakat. Azokat az alapítványokat tüntették ki, amelyek erkölcsileg és anyagilag támogatták a vidék helységeit: a Boros Péter volt miniszterelnök vezette budapesti Országépítő Alapítványt, a németországi Kinderverein Bethesda gyermekszövetséget, egyes külföldi gyülekezeteket, a budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány díját Lakner Zoltán volt államtitkár vette át. A díjátadást Vasas Samu néprajzi író végezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1996. szeptember 7.
Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./
1997. május 6.
Sitta von Eckardstein bárónő évek óta végez diakóniai szolgálatot Erdélyben. Már 1989 előtt elkezdte az élelmiszerrel, gyógyszerrel és ruhaneművel való segítést. Az utóbbi években erdélyi fiatalok számára szervezett németországi tanulmányutat /évente hatvan főnek/, ezzel is segítve továbbképzésüket. Támogatásával épülhetett fel Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, Zsobokon a Bethesda Gyermekotthon és Szórvány Iskolaközpont és Szamosújváron az Emmaus Gyülekezeti Ház. Eckardstein bárónő elmondta, hogy a segítő szolgálatot az egyház és a Rottary Klub támogatásával végzi. Támogatja a szamosújvári gyógyszertárakat és az idősek orvosi kezelését. Újabban Németországban változások történtek, az emberek már kevesebbet adakoznak./Papp Annamária: Diakóniai szolgálat Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1998. szeptember 22.
Erdélyi bemutatkozó körútján Szabó Tibor HTMH-elnök szept. 22-én érkezik Kolozsvárra, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségével, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, és az alelnökökkel folytat megbeszélést. Szept. 23-án látogatást tesz a zsoboki Bethesda gyermekotthonba, majd délután a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségével, önkormányzati képviselőkkel, a civil, illetve az ifjúsági szervezetek vezetőivel találkozik. Körútjának következő állomása: Nagyenyed, Gyulafehérvár, végül pedig Nagyvárad, ahol részt vesz a 200 éves Váradi Magyar Színjátszás rendezvénysorozat szept. 24-i esti előadásán: Kodály Székelyfonóját a kolozsvári opera társulata adja elő a bicentenáriumi ünnepségek tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
1998. október 20.
Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./
1999. február 5.
Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./
2000. május 24.
A millennium jegyében, Jókai Mór születésének 175. évfordulója tiszteletére rendeztek ismét képzőművészeti vetélkedőt a Kárpát-medence gyermekeinek Budapesten. Kolozs megyéből a Báthory és az Apáczai líceumok, a Süketnéma iskola, a zsoboki Bethesda Gyermekotthon, valamint a tordai Andrei Muresanu és Tudor Vladimirescu líceumok növendékei vettek részt a versenyen. Hasonló rendezvényekre 1996 óta nem került sor. Az idei vetélkedő sajátossága, hogy Jókai személyisége révén az irodalom és a képzőművészet találkozott. A hazai mezőnyben a legtöbb díjat, tizenkettőt, és két különdíjat is a zsobokiak hoztak haza. A báthorysok négy, az apáczaisok két díjjal gazdagították iskolájuk hírnevét. /Toll és ecset. Kárpát-medencei gyermekrajzpályázat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2000. november 17.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki tisztének betöltésére eddig három személy neve merült fel a beérkezett jelöltlistákon. Több egyházmegye a jelenlegi püspököt, dr. Csiha Kálmánt javasolta a tisztségre, aki viszont bejelentette, hogy nem vállalja az újabb jelölést. A legesélyesebb jelölt Pap Géza, a kolozsvári felsővárosi református lelkész, akit eddig tizenegy egyházmegye jelölt. A harmadik jelölt, Molnár János teológiai professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánja, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatója. A tisztújításra december 1-én kerül sor. /Hárman pályáznak a püspöki tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dr. Csiha Kálmán püspök pásztorlevében bejelentette, hogy a lelkipásztorok 70 éves korukban nyugdíjba mennek. Ez alól ő sem akar kivétel lenni. Hálát adott Istennek, hogy tíz esztendeig püspökként szolgálhatta népét és egyházát. Ezalatt 218 új épületet, köztük a 34 új templomot emeltek. Az eltelt évtized nem csak örömöt hozott, sok volt a meg nem értés, félreértés és széthúzás az egyházon belül is. - A jövőben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata püspök elnöke címet megtartja. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2000. november 21.
Molnár János teológiai professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánját, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatóját több egyházmegye jelölte a püspöki tisztségre. Kijelentette, hogy elvállalja a jelölést. Szükségesnek tartja az egyház igei, hitvallási és adminisztratív egységének a megtartását és kiépítését, a zsinatpresbiteri elvek következetes alkalmazását. Ezzel tulajdonképpen a világiaknak az egyházi életbe történő bevonását szeretnék elérni. A püspökjelölt lényegesnek tekinti ugyanakkor az egyházmegyék és gyülekezetek autonómiájának a biztosítását. El kellene készíteni az egyház szociális és turisztikai térképét. Szükségesnek tekinti egy állandó egyházi képviseleti irodának a megnyitását Bukarestben, amely nemcsak az RMDSZ-el, hanem a kormánnyal, a nagykövetségekkel is tartaná a kapcsolatot. Az egyházon belüli ébredési mozgalmakról elmondta, hogy támogatja a tanulmányi központok létrehozását Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Szerinte amennyiben az egyházkerület fellendíti a belmissziós munkát, a jelenlegi ébredési mozgalmak betagolódnak az egyházi struktúrába és életbe. /Papp Annamária: Molnár János: Ha megválasztanak, azt nem tartom sem győzelemnek, sem dicsőségnek, hanem szolgálati megbízatásnak" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2000. december 12.
Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2002. december 9.
Dec. 8-án Zsobokon hármas kiállítást nyitottak meg a Bethesda Gyermekotthon dísztermében. Gróf Bánffy Miklós (akinek lánya, Kabdebó Lívia szintén megjelent az ünnepségen) a legismertebb, ő sokat tett a zsoboki református templom újjáépítéséért. Nevelőapja, Kovács Lajos 15 esztendeig tanított a faluban, és gyakran elhozta ide fogadott fiát, Horescu János festőművészt is. A kiállítás a Bánffyhoz kapcsolódó fotókat, kézirat- és könyvborító másolatokat, Kovács Lajos hagyatékát és Horescu festményeit mutatta be a közönségnek. Mákófalván pedig átadták a gyülekezetnek a több éve épülő közösségi házat. Rendbehozatalára megmozdult a falu népe. /Sándor Boglárka Ágnes: Adventi csodavárás Kolozs megyében. Tevékeny emberek, gyarapodó gyülekezetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2003. június 24.
A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2004. szeptember 6.
Mintegy 25 munkahelyet teremtő, félszáz idős személyt befogadó öregek otthonát avattak szept. 4-én a Szilágy megyei Farnason. Azt megelőzően a szintén kalotaszegi Zsobokon az Immanuel-ház avatójára került sor, amelyet a helybeli Bethesda gyermekházból kikerülő ifjak otthonául szántak. Zsobokon közösségi összefogással, a Molnár-házaspár kitartásával érték el az eredményeket. Zsobokon az avatás dr. Csiha Kálmán volt erdélyi református püspök beszédével kezdődött. Molnár János lelkész elmondta, a tíz év alatt a Bethesda gyermekotthonban 78 árvát neveltek fel, közülük tizenegyen továbbtanulnak, ugyanakkor további 168 szórványvidékről származó gyermeket bocsátott ki a bentlakásos iskola, és hatvan munkahelyet teremtett a helybelieknek. Az ünnepségen megjelentek a külföldi adományozók is. Az ünneplő sokadalom átvonult a közeli Farnasra, ahol a hatalmas épületben tágas szobák várják a majdani lakókat. Az öregek otthona mintegy 50–-60 személyt tud befogadni. /Kerekes Edit: Tízéves a zsoboki Bethesda – öregotthont avattak Farnason. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2005. január 24.
Fülöp G. Dénes lelkésznek ítélték oda a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat, amelyet a budapesti Bethesda Gyermekkórház tavaly elhunyt főigazgatója emlékére alapítottak. A 2004 végén alapított, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának határozata alapján első ízben odaítélt díjat a múlt héten elhunyt lelkipásztor nevében Fülöp G. Dénes családja veszi át. /Fülöp G. Dénesnek ítélték a Dizseri-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2006. június 12.
Június 8–11. között tartották meg Zsobokon, a Bethesda Árvaház és Szórványiskola-központban a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézete és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által szervezett szórványkonferenciát. A szórványt szociális, kulturális, néprajzi, társadalomtörténeti, egyházi, politikai szemszögből közelítették meg. Szó esett többek közt a történeti identitásrégiókról, szórványközösségekről, életutakról, szórvány-narratívákról, szórványgondozásról, közösségépítésről, a jelenről, a befolyásoló múltról, és mindenek előtt a hogyan továbbról. Balogh Balázs az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos titkára, a rendezvény szervezője szerint meg kellett vitatni ezt az égető társadalmi kérdést. Ez speciálisan erdélyi, részben délvidéki probléma – az erdélyi magyaroknak több mint fele szórványban él. Helyszín szempontjából Zsobokra esett a választás, mivel Balogh Balázs Fülemile Ágnessel közösen a nemrég megjelent kötetükben átfogó Kalotaszeg-kutatással foglalkozott. A szórvány olyan helyeken is megjelenik, ahol eddig szóba sem jöhetett. Vízi E. Szilveszter a Magyar Akadémia elnöke, elnöki keretéből két millió forintot különített el a konferencia megrendezésére, és egy összefoglaló angol nyelvű kötet kiadására. Balogh Balázs szerint átfogó felmérésre lenne szükség, amelyből megtudhatjuk, hogy mink van, és mi pusztul, és amelyben egyházi, állami szervek és intézmények is részt tudnának venni. /Vetési Júlia: Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás – Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben volt rendezvény címe. A résztvevők leszögezték: a szórványkérdés egyik legégetőbb problémája az, hogy a három szint, a kutatási, a szórványgondozási és a politikai, eddig elbeszéltek egymás mellett. A szintek összehangolását is megpróbálta megvalósítani ez a nemzetközi konferencia. /D. H.: Közös fellépés a szórványért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2008. december 24.
A Kolozs és Szilágy megye határán fekvő Zsobokon, a 306 lelkes faluban 1996-ban nyílt meg a református egyház által működtetett, külföldi támogatással létrehozott Bethesda Gyermekotthon. Jelenleg 49 gyermek otthona. Ebből 25 árva, akik még karácsonykor sem érezhetik a család melegségét. Ruzsa Erzsébet, az otthon gazdasági igazgatója elmondta: megfelelő lakhatási és tanulási körülményeket biztosítanak a gyerekeknek. Jelenleg huszonhárom alkalmazottal működik az otthon: négy szakács, öt pedagógus, egy-egy gazdasági, illetve nevelési igazgató. Önkéntes alapon Benk András rajztanár a kerámiatárgyak készítésének rejtelmeibe vezeti be a zsoboki gyerekeket. December 25-én általában fellép a kultúrházban a falu színjátszó csoportja. /Nagy-Hintós Diana: Karácsonyi készülődés a zsoboki Bethesda Gyermekotthonban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2009. január 17.
A Bethesda Gyermekotthon /Zsobok/ vezetősége megállapíthatja – visszapillantva a 2008-as esztendőre -, hogy a többiekhez hasonlóan nem volt könnyű év. Gyakran érezték kilátástalannak a helyzetüket, de Isten mindig meghallgatta imáikat, mindig küldött egy-egy jóakaratú embert vagy pályázaton nyertek támogatást. Köszönetet mondanak a Szülőföld Alapnak, a Communitas Alapítványnak, valamint a Szövetség a Szórványért Egyesületnek a pozitívan elbírált pályázatokért. Felszerelhették a gyerekek tanulótermét színes televízióval, 2 számítógéppel, DVD-lejátszóval, továbbá megoldódtak meg részben fűtési, valamint élelmiszer-beszerzési gondjaik, a gyermekek utazási költségei. Fedezhették azon szórványbeli gyerekek bentlakási költségeit, akik lakóhelyén nincs magyar nyelvű iskola, és nehéz anyagi körülmények között élnek. /A Bethesda Gyermekotthon vezetősége: Zsobok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2009. augusztus 18.
Játszottak, kézműveskedtek a zsoboki vakációs gyermeknapok részvevői, akik között alig kéttucatnyian voltak a Bethesda Gyermekotthon lakói, a többi közel nyolcvan gyermek a helybeliek és környékbeli falvakból származók köréből került ki. Zsobok lakosságának jelentős része dolgozott azért, hogy ez a tábor létrejöhessen. A helybeli pékségből hozták a friss kenyeret, a konyhán készült az ebéd, a tanítók és segítőik korosztály szerint öt csoportban foglalkoztak a gyermekekkel. /K. E. : Az igazi kincs nyomában Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
